Az Alapozó Terápiák Alapítvány képzését még óvodapedagógusként végeztem el. A gyermekekkel végzett munkám során már akkor erősen éreztem egy olyan specifikus mozgásfejlesztő szemlélet hiányát, amely a korai mozgásfejlődés menetére épít, lehetőséget ad az eltérések korrekciójára, és egyúttal támogatja az iskolai tanuláshoz szükséges képességek fejlődését.
A megszerzett ismereteket hosszabb ideig nem volt lehetőségem olyan keretek között alkalmazni, ahogyan szerettem volna. Később gyógypedagógusként, újabb szakmai tapasztalatok és ismeretek birtokában tértem vissza hozzájuk. Hosszú szakmai út kezdődött. Az elméletben megtanultakat a gyakorlatban újra és újra értelmeznem kellett az előttem álló gyermekek szükségleteihez igazodva.
Ma is az egyik legértékesebb fejlesztési lehetőségnek tartom ezt a szemléletet az iskolába készülő gyermekek, illetve azoknak a kisiskolásoknak az esetében, akiknél a tanuláshoz szükséges képességek valamely területén nehézség mutatkozik.
De mi is az Alapozó Terápia, és milyen szakmai rendszer áll mögötte?
Az Alapozó módszer hivatalos szakmai háttere.
Az Alapozó Terápiák Alapítvány jelenlegi meghatározásában az alapozó mozgásfejlesztés a gyermeki idegrendszer mozgásos-érzékszervi fejlesztésére szolgáló módszer. A jelenlegi képzési program az elemi mozgásmintákra és a mozgáskoordináció fejlesztésére támaszkodó komplex idegrendszer-fejlesztési módszerként írja le.
Fontos ugyanakkor különbséget tenni Alapozó Terápia és alapozó mozgásfejlesztés között. Az Alapítvány jelenlegi rendszerében az állapotfelmérés alapján kell kijelölni a fejlesztendő területeket, és meghatározni azt is, hogy a gyermek számára a fejlesztés mely formája lehet optimális: fejlesztés, egyéni terápia vagy csoportos terápia.
A folyamat a gyermek megismerésével kezdődik.
A fejlesztési folyamat nem egyszerűen egy előre összeállított gyakorlatsor alkalmazásával indul. Kiindulópontja a gyermek állapotának felmérése.
Az Alapítvány jelenlegi képzési rendszerében az Alapozó mozgásfejlesztő állapotfelmérés önálló képzési egység, amelyet az Alapozó mozgásfejlesztés elmélete és gyakorlata képzés követ. A két képzési egység együttes elvégzése jogosít az alapozó mozgásfejlesztő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó állapotfelmérés végzésére.
A komplex mozgásvizsgálatban többek között a következő területek jelenhetnek meg:
-fejlődéstani nagymozgások,
-keresztező mozgások és ritmus,
-finommotorika és szem–kéz koordináció,
-mozgástervezés,
-térbeli mozgások,
-statikus és dinamikus egyensúly,
-dominancia,
-a végtagok mozgásának függetlenítése és összerendezése,
-szerialitás,
-testséma, ujjismeret és kinesztetikus emlékezet
-csecsemő kori reflexek
A különböző területek együttes megfigyelése segíti a szakembert abban, hogy képet alkosson a gyermek aktuális mozgásos működéséről, erősségeiről és fejlesztendő területeiről. A jelenlegi képzési követelmények között szerepel az állapotfelmérés alapján a fejlesztendő területek kijelölése, fejlesztési terv készítése, majd kontrollfelmérések alapján a változások mérése és a további fejlesztési irány meghatározása.
Egymásra épülő fejlődési folyamat:
Az Alapozó módszer nem egymástól független gyakorlatok gyűjteménye. A rendszerben egymásra épülő mozgásos területek jelennek meg.
Fontos szerepet kapnak a következő területek:
-fejlődéstani nagymozgások,
-a mozgáskoordináció egyre összetettebb formái,
-az egyensúlyi feladatok,
-a keresztező és testközépvonalat átlépő mozgások,
-a végtagok egymástól független,
-majd összehangolt működését igénylő gyakorlatok,
-a térbeli és idői tájékozódás,
-a ritmus, a mozgásos szerialitás,
-a finommotorika,
-a dominancia és az emlékezeti feladatok.
A gyakorlatok nehézsége fokozatosan emelkedik. Egy már elsajátított mozgás újabb feltételekkel, összetettebb koordinációs követelményekkel vagy más feladatokkal kombinálva válhat a következő fejlődési lépcső alapjává. Az Alapítvány jelenlegi képzési követelményei külön hangsúlyozzák a gyakorlatok pontos bemutatását, betanítását és szükség szerinti korrekcióját is.
Mit tudunk a módszer hatásosságáról?
Az Alapozó Terápiának több évtizedes magyarországi gyakorlata van. A hosszú gyakorlati tapasztalatot azonban fontos elkülöníteni attól, hogy milyen erősségű tudományos bizonyítékok állnak jelenleg rendelkezésünkre.
A Gyógypedagógiai Szemlében 2021-ben megjelent „Használható és hatékony? – Az Alapozó Terápia evidenciái és alkalmazásának lehetősége értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésében” című szakirodalmi áttekintés kilenc releváns publikációt azonosított. A szerzők megállapítása szerint a feldolgozott szakirodalom alapján az Alapozó Terápia hatékonyságát erős szakmai konszenzus övezi; az eredmények szerint elősegítheti a mozgás fejlődését, és kiegészítő eljárásként hozzájárulhat az iskolai beváláshoz szükséges készségek terén elmaradást mutató gyermekek fejlesztéséhez.
Ugyanez a tanulmány azonban egy nagyon fontos korlátra is felhívja a figyelmet. A rendelkezésre álló publikációk száma korlátozott, a vizsgálatok mintái és módszertana változatosak, ezért az eljárás evidenciaalapú ajánlásához további, megfelelően kontrollált, nagy mintás kutatások szükségesek.
Ezért szakmailag pontosabb úgy fogalmazni, hogy az Alapozó Terápia több évtizedes hazai gyakorlati tapasztalattal rendelkező, strukturált fejlesztő-terápiás rendszer, amelyhez kedvező hazai kutatási eredmények kapcsolódnak, miközben tudományos evidenciabázisának további erősítése szükséges.
Hogyan jelenik meg mindez az én munkámban?
A vizsgálat megmutathatja, honnan indulunk, a módszertan pedig keretet adhat ahhoz, hogyan építsük fel a fejlesztést. A fejlesztőszobába azonban soha nem egy vizsgálati eredmény érkezik meg, hanem egy gyermek.
Saját munkámban ezért a módszer alkalmazását mindig megelőzi egy alapvető kérdés:
Hol tart ez a gyermek, és mire van szüksége ahhoz, hogy valóban profitálni tudjon a fejlesztésből?
A hatékony fejlesztés kialakításának alapját számomra a bizalom építése jelenti. Ez az az időszak, amelyben a gyermekek megismernek engem, én pedig megismerhetem őket. Érzékeny része ez a folyamatnak, hiszen a szülő rám bízza legféltettebb kincsét, a gyermekét egy szenzitív, korai életszakaszban, abban a reményben, hogy a tapasztalt nehézségek korrekciója és a gyermek fejlődésének támogatása megvalósulhat.
A fejlesztés első és egyik legfontosabb lépésének ezért egy olyan szeretetteljes, kiszámítható és biztonságos kapcsolat kialakítását tartom, amelyben a gyermek megélheti, hogy bátran rám bízhatja magát. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a humornak, az értő figyelemnek, az elfogadásnak és a megértésnek.
Tapasztalatom szerint erre a kölcsönös bizalomra lehet később ráépíteni azt az intenzív és kitartást igénylő munkát, amelyet az alapozó mozgásfejlesztés jelent.
A módszertan adja a szakmai keretet, de előttem mindig az adott gyermek áll. Saját személyiségével, temperamentumával, képességeivel és aktuális terhelhetőségével.
Saját munkámban a teljes fejlesztési folyamat két, egymásra épülő időszakot ölel át.
- Az első a szenzoros-mozgásos fejlesztés 1 év – Kis Ninják.
Ebben az időszakban nagy hangsúlyt kap azoknak az alapvető képességeknek a támogatása és megerősítése, amelyekre a későbbi Alapozó mozgásfejlesztés építhető. Kiemelten figyelek többek között az egyensúlyra, a mozgáskoordinációra, a rugalmasságra, a testséma alakulására és a gyermek aktuális szenzoros-mozgásos állapotára.
Ez az előkészítő időszak a saját szakmai rendszerem része; nem az Alapozó Terápiák Alapítvány által előírt „első év”. Saját gyakorlatomban azonban fontos alapját képezi annak, hogy a gyermek később megfelelő felkészültséggel kapcsolódhasson be az összetettebb mozgásfejlesztési folyamatba.
- A második időszak 2. év az Alapozó mozgásfejlesztés – Nagy Ninják.
Ez az időszak a saját munkámban a fejlődéstani nagymozgásoktól az összetett feladatokig átívelő folyamat.
Az Alapozó mozgásfejlesztés első szakaszában a fejlődéstani nagymozgások kerülnek előtérbe. A folyamatot egymásra épülő rendszerként vezetem végig, a korai mozgásmintáktól a járás különböző formáiig.
Ez intenzív időszak. A feladatok fokozatosan nehezednek, és fontos szerepet kap az ismétlés, a mozgások pontos kivitelezése, valamint a már megszerzett képességekre történő folyamatos építkezés.
Ebben az időszakban tudatosan előkészítem a későbbi összetettebb kognitív feladatokat is. Különösen fontos számomra a mozgás és a beszéd összekapcsolása. Kezdetben a gyermek a mozgás végrehajtásának lépéseit mondja, „mantrázza” a mozgással együtt. Amikor maga a mozgássor már biztonságosabbá és automatizáltabbá válik, fokozatosan megjelenhetnek a mondókák, számsorok, a hét napjai, a hónapok vagy más verbális és kognitív tartalmak.
A tanév második felében – mindig a gyermekek aktuális fejlettségi szintjéhez igazodva – egyre nagyobb szerepet kaphatnak a testközépvonal átlépését és a keresztező mozgásokat igénylő feladatok. A mozgás, a vizuális információ, a beszéd és a gondolkodás egyre összetettebb összehangolását kívánó helyzeteket alakítok ki.
A feladatok fokozatosan nehezednek, ugyanakkor ezen a ponton már lényegesen nagyobb lehetőség nyílik a játékosságra. Ez az a szakasz, amelyet a gyermekek gyakran már valódi kihívásként és játékként élnek meg.
A mozgásos feladatokhoz fokozatosan kapcsolhatók az iskola megkezdéséhez fontos részképességeket támogató feladatok: a számfogalom, a fonológiai tudatosság, a téri és idői tájékozódás, valamint a vizuális és verbális figyelem gyakorlása.
Amikor az összetettebb keresztező mozgások már megfelelő biztonsággal működnek, munkámban megjelennek olyan további, strukturált gyakorlatok is, amelyekben még hangsúlyosabban kapcsolódik össze mozgás, beszéd és gondolkodás.
Ilyenkor alkalmazok többek között kétkezes, eszközökkel végzett koordinációs feladatokat és poharas gyakorlatokat is. A poharas feladatok alkalmazásának szakmai hátterét az Alapozó Terápiák Alapítványnál elvégzett további különképzésem adja.
A folyamatnak saját munkámban sincs merev naptára. Van szakmai gerince és van fejlődési iránya, de a gyermekek nem egy előre megírt menetrend szerint fejlődnek.
A haladás ütemét, a feladatok nehézségét és az egyes területekre fordított időt meghatározza az adott csoport fejlettségi szintje és dinamikája, valamint a csoporton belül jelen lévő egyéni különbségek.
Az évek során számomra talán ez vált az egyik legfontosabb szakmai tapasztalattá, hogy a módszerhez ragaszkodom, de a gyermeket követem.
A szakmai keretek, a fokozatosság és az egymásra épülő feladatok adják a fejlesztés biztonságát. A gyermek személyisége, aktuális állapota, motivációja és a közöttünk kialakuló bizalom pedig megmutatja, milyen úton és milyen tempóban érdemes ezen belül haladnunk.
Felhasznált szakmai források:
A módszertani rész elsődleges forrása az Alapozó Terápiák Alapítvány – Alapozó mozgásfejlesztés elmélete és gyakorlata című aktuális képzési dokumentuma, valamint az Alapítvány Alapozó mozgásfejlesztő állapotfelmérés képzési tájékoztatója.
A cikk háttérhez – Az Alapozó Terápia evidenciái és alkalmazásának lehetősége értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésében című, a Gyógypedagógiai Szemlében megjelent szakirodalmi áttekintését használtam (49. évf., 2–3. szám, 125–142., DOI: 10.52092/gyosze.2021.2-3.3).
Alapozó Torna
